A mag

Egy sikeres üzletember már idős volt és érezte, hogy eljött az ideje, hogy kiválassza az örökösét, aki továbbviszi az üzletet. Viszont nem az egyik igazgatót vagy az egyik gyermekét választotta, hanem valami egészen mást tett. 

Összehívta az összes fiatal alkalmazottat.

Ezt mondta nekik:

- Eljött az ideje, hogy visszavonuljak és kiválasszam a következő vezérigazgatót. Elhatároztam, hogy közületek fogok választani valakit.

A fiatal alkalmazottak megdöbbentek. A főnök így folytatta:

- Mindegyikőtöknek adok egy MAGOT, egy nagyon különleges MAGOT. Szeretném, ha elültetnétek ezt a magot, öntöznétek és jöjjetek vissza mához egy évre azzal, amit neveltetek a magból. Akkor majd megnézem a növényeiteket és kiválasztom, ki lesz a következő vezérigazgató.

Volt a fiatalok közt egy Jim nevezetű is aznap, aki a többiekhez hasonlóan, szintén kapott egy magot. Nagyon izgatottan tért haza, s elmondta a feleségének is a történteket. A felesége segített cserepet, földet és komposztot keríteni és Jim elültette a magot. Minden nap meglocsolta és figyelte, nőtt-e a növénye. Körülbelül három hét elteltével a többi alkalmazott már a kikelt növényekről beszélgetett.

Jim mindig megvizsgálta az ő magját, de semmi nem kelt ki belőle. Eltelt három, négy, végül öt hét, még mindig semmi. Addigra már mindenki a növényéről mesélt, de Jimnek nem volt növénye, úgy érezte, kudarcot vallott.

Már eltelt hat hónap és még mindig nem volt semmi Jim cserepében. Tudta, hogy biztosan elpusztította a magját. Mindenkinek fái és magas növényei voltak, de neki semmije sem. Jim mégsem szólt egy szót sem a kollégáinak.

Tovább locsolta és trágyázta a földet. Annyira akarta, hogy kikeljen a mag.

Amikor végre letelt az egy év a cég minden fiatal alkalmazottja elhozta a növényét, hogy a vezérigazgatónak megmutassa. Jim azt mondta a feleségének, hogy ő nem fog bevinni egy üres cserepet. De ő azt válaszolta, hogy őszintén el kell mondania, ami történt. Jimnek kavargott a gyomra, úgy érezte, ez lesz életének legkínosabb pillanata, de tudta, hogy a feleségének igaza van. Elvitte az üres cserepét a tanácsterembe.

Amikor Jim megérkezett, csodálattal nézte a sokféle növényt, amit a többi alkalmazott nevelt. Gyönyörűek voltak, mindenféle alakú és méretű növények. Jim letette a földre az üres cserepét, sok kollégája kinevette, páran sajnálták őt.

Amikor a vezérigazgató belépett, körülnézett és köszöntötte fiatal kollégáit.

Jim próbált meghúzódni valahol a sarokban.

- Istenem, milyen gyönyörű növényeket, fákat és virágokat neveltetek" - mondta a vezérigazgató. 

- Ma az egyikőtöket kinevezem vezérigazgatónak.

Hirtelen a vezérigazgató megpillantotta Jimet az üres cseréppel a terem végében. A pénzügyi igazgatót arra kérte, hogy hívja Jimet előre. Jim megrémült. Azt gondolta: "A vezérigazgató tudja, hogy kudarcot vallottam! Talán kirúg!"

Amikor Jim előrement, a vezérigazgató megkérdezte, hogy mi történt a magjával. Jim elmondta a történetét.

A vezérigazgató mindenkit arra kért, hogy üljön le, kivéve Jimet.

Ránézett Jimre és mindenki előtt bejelentette:

- Íme, az új vezérigazgatótok! Jimnek hívják.

Jim nem hitt a fülének. Hisz még ki sem kelt a magja.

- Hogyan lehetne ő az új vezérigazgató? - mormogták a többiek.

A vezérigazgató akkor azt mondta:

- Egy évvel ezelőtt az itt lévők közül mindenkinek adtam egy magot. Arra kértelek titeket, hogy ültessétek el, öntözzétek és hozzátok vissza nekem e napon. Én mindenkinek főtt magot adtam, halottak voltak, lehetetlen volt, hogy kibújjanak a földből. Mindegyikőtök, Jimet kivéve, fákat, növényeket és virágokat hozott nekem. Amikor észrevettétek, hogy a magok nem kelnek ki, kicseréltétek a tőlem kapott magot egy másikra. Jim volt az egyetlen, akiben megvolt a kellő bátorság és őszinteség, hogy egy olyan edényt hozzon ide, amiben az én magom van. Ezért ő lesz a következő vezérigazgató!

Ha őszinteséget vettek el, bizalmat arattok.

Ha jóságot vettek el, barátokat arattok.

Ha alázatot vettek el, nagyszerűséget arattok.

Ha kitartást vettek el, elégedettséget arattok.

Ha megfontoltságot vettek el, reményteli kilátást arattok.

Ha kemény munkát vettek el, sikert arattok.

Ha megbocsátást vettek el, megbékélést arattok.

Tehát, vigyázzatok, mit vettek el ma, mert ez határozza meg, mit fogtok később learatni.

"Bármit adtok az életnek, az élet visszaadja azt nektek."

Mese a kicsi angyalról

Kicsi angyal könnye pereg, vigasztalja égi sereg. Elveszett a glóriája, egyik felhőn sem találja. Ezüst fényű, kicsi ékszer, viselése sosem kényszer. Büszke volt rá nagyon - nagyon, értéke nem kincs vagy vagyon. Holdsugárból éjjel szőtte, szeretete fogta össze, fényét tiszta lelke adta. Vigyáz reá, megfogadta! És lám, mégis nyoma veszett! Szégyen, hogy mindez megesett!

- Hol lehet most? - kérdi ríva, társaira tekint sírva.

Kutat szemük messze nézőn, szól az egyik együtt érzőn:

- Talán leesett a Földre. Rosszul tetted a felhőre.

Kicsi angyal egyet gondol, megmenekül tán a gondtól, alászáll most, le a Földre, glóriáját megkeresse. De a Földön merre, hova? Mennyit kell kóborolnia? Melyik utat is szeresse? Hagyja, hogy szíve vezesse! Könnyem potyog, lábam fáradt.

- Nem láttad a glóriámat?

Így kérdez meg minden embert, de glóriát senki nem lelt. Lován léptet szelíd lovag, kész elűzni a gondokat. Vidám szívű, de magányos, ahogy ez már hagyományos.

Ha valaki sír, meghallja! Tudja, ezt Ő nem hagyhatja! Keresi, hogy hol segítsen, bánat már ne keserítsen!

Kicsi lány ül az út szélén, könnye csorog fehér ingén. Lehajol hát szelíd lovag:

- Meséld el a gondjaidat!

- Angyal voltam fenn az égben, boldog voltam, vígan éltem. Minden bajtól védett - az ám - fejemen a szép glóriám! Elveszett, most mit tehetek?  Boldog most sosem lehetek? Hordjam folyton bánatomat? Nem látják már mosolyomat?

Szelíd lovag átöleli, simogatja, becézgeti:

- Ne sírj édes, kicsi angyal, megbirkózunk minden bajjal! Én, megóvlak, megvédelek, s nem kell más, csak szereteted. Lelked tiszta, láttam rögtön, boldog leszel itt a Földön!

Mosolyog már kicsi angyal, nem törődik már a bajjal. Kinek kell a glóriája, ha lovagját megtalálta?

A mesének ezzel vége, meghallgatni tán megérte.

Ha jól figyelsz, megtalálod sorok közt a tanulságot.

Kincseidet elvesztheted, de őrizd a szereteted! S könnyeiden át meglátod, ki hozza a boldogságot!

Dr. Drauzio Varella: A jó közérzet művészete

Ha nem szeretnél megbetegedni... 

...Juttasd kifejezésre érzéseidet!

A rejtett, visszafojtott, elnyomott emóciók és érzések megbetegítenek – gyomorhurutot, fekélyt, geincfájdalmat okoznak. Az érzelmek visszafojtása idővel rákos megbetegedéshez vezet.

Nem gondolunk erre, féltve őrizgetjük intimitásunkat, „titkainkat”, tévedéseinket! Pedig a párbeszéd, a beszéd, a szó – nagyerejű gyógyító, kitűnő terápia!

...Hozz döntéseket!

A határozatlan ember kétségek között vergődik – aggódó, kétségbeesett.

Döntési készség hiányában torlódnak teendői, problémái.

Dühös lesz és agresszív. Az emberiség történelmét döntések szövik át.

Aki tud dönteni, az képes lemondani előnyökről, értékekről, hogy cserében más hasonlókat elnyerjen. A határozatlan ember viszont gyomorbetegségek, idegfájdalmak és bőrbetegségek áldozatává válik.

...Keresd a megoldást!

A negatív emberek nem találnak megoldásra, s ezzel megsokszorozzák problémáikat. Pesszimisták. Panaszkodnak, siránkoznak, pletykálnak. Pedig jobb dolog gyertyát gyújtani, mint félni a sötétben. A méhecske apró, mégis a létező legédesebbet teremti meg. AZ VAGY, AMIT GONDOLSZ! A negatív gondolatok negatív energiát termelnek, amely betegségbe torkollik.

...Ne a külsőségekért élj!

Aki rejtegeti az igazságot, az színlel, pózol, és mindig azt a látszatot akarja kelteni, hogy remekül érzi magát.

Tökéletesnek, könnyednek akar látszani, miközben tonnás terhet cipel. Bronzszobor – agyaglábakon. Nincs károsabb dolog az egészségre, mint külsőségekért, álarc mögött élni. Az ilyen ember gyökértelen, és lényét máz vonja be.

Sorsa a gyógyszertár, a kórház és a fájdalom.

...Tanulj meg elfogadni!

Az elfogadástól való idegenkedés, és az önbecsülés hiánya önmagunktól is elidegenít bennünket. Az egészséges élet titka az, hogy összhangban legyünk önmagunkkal. Aki ezt nem képes elfogadni, az irigy lesz, féltékeny, megjátssza magát, eszeveszetten vetélkedik, és rombol. Légy elfogadott mások által, értékeld, hogy elfogadnak, és fogadd el a kritikát is! Ez bölcsesség, jószándék, és egyben terápia. 

...Élj bizalommal!

Aki nem bízik meg másokban, nem kommunikál, nem nyitott, nem kapcsolódik, nem hoz létre mély és stabil emberi kapcsolatokat, az igaz barátságra sem képes. Bizalom nélkül nincs kapcsolat. A bizalmatlanság nem más, mint hitetlenség, és az önmagunkba vetett hit teljes hiánya, amely megbetegít.

...Gazdagítsd életedet!

Jó humor. Nevetés. Kikapcsolódás. Boldogság.

Mindezek egészséggel töltenek el, és hosszú élettel ajándékoznak meg. A boldog ember képes boldoggá tenni környezetét, akárhol él. „A jó humor megment az orvostól.

A boldogság nem más, mint jó egészség, és a leghatásosabb terápia.” 

Paulo Coelho: Dolgok, amiket megtanultam az élettől

• Hogy nem számít, mennyire jó valaki, mindenképpen fájdalmat okoz neked olykor. És ezért meg kell bocsátanod neki.

• Hogy évek kellenek a bizalom kiépítéséhez, de elég néhány másodperc a lerombolásához.

• Hogy nem kell megváltoztatnunk barátainkat, ha megértjük, hogy a barátok változnak.

• Hogy a körülmények és a környezet hatnak ránk, de magunkért csakis mi vagyunk felelősek.

• Hogy vagy Te tartod ellenőrzés alatt a tetteidet, vagy azok fognak Téged.

• Megtanultam, hogy a hősök olyan emberek, akik azt tették, ami szükséges volt, szembenézve a következményekkel.

• Hogy a türelem rengeteg gyakorlást igényel.

• Hogy vannak emberek, akik szeretnek bennünket, de egyszerűen nem tudják, hogyan mutassák ki.

• Hogy olykor az, akire azt hinnéd, hogy megadja neked a kegyelemdöfést, ha már a földön fekszel, egyike azon keveseknek, akik segíteni fognak neked felállni.

• Hogy csak azért mert valaki nem úgy szeret téged, ahogyan te szeretnéd, ez nem azt jelenti, hogy nem szeret téged teljes szívével.

• Hogy sosem szabad azt mondani egy kisgyermeknek, hogy az álmok balgaságok: tragédia lenne, ha ezt elhinné.

• Hogy nem mindig elég, ha megbocsát nekünk valaki. Az esetek többségében te vagy, akinek meg kell bocsátani magadnak.

• Hogy nem számít, hány szilánkra tört a szíved: a világ nem áll meg, hogy megvárja, míg összeragasztod.

• Talán Isten úgy akarja, hogy találkozzunk sok nem hozzánk illő emberrel, mielőtt találkozunk az igazival. Így mikor végre találkozunk vele. Tudunk majd hálásak lenni ezért az adományért.

• Amikor a boldogság kapuja bezáródik, egy másik kinyílik, de sokszor olyan hosszan nézzük a zárt kaput, hogy nem vesszük észre a számunkra kinyitott kaput.

• A legjobb fajta barát az, akivel sétálgathatsz vagy beülhetsz egy kapualjba, anélkül, hogy egy szót is váltanátok, és amikor elváltok, úgy érzed, hogy ez volt életed legjobb beszélgetése.

• Igaz, hogy nem tudjuk igazán, mink van, amíg el nem veszítjük, de az is igaz, hogy nem tudjuk, mi az, ami hiányzik, amíg nem birtokoljuk.

• Egyetlen perc kell, hogy megsértsünk valakit, egy óra, hogy megkedveljen minket, egy nap, hogy megszeressük, de egy egész élet, hogy elfelejtsük.

• Ne a külsőségekre adj, becsapnak.

• Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot. Találd meg azt, akitől a szíved mosolyogni fog!

• Vannak olyan pillanatok az életben, hogy annyira nagyon hiányzik neked valaki, hogy szeretnéd kiszakítani az álmaidból a valóságba, hogy megölelhesd.

• Álmodj, amit csak akarsz; menj, ahova szeretnél; légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van és csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél.

• Kaphatsz elég boldogságot, hogy kedvessé tegyen, elég nehézséget, hogy erőssé tegyen, elég fájdalmat, hogy emberivé tegyen, elég reményt, hogy boldog lehess.

• Képzeld magad mindig a másik helyébe. Ha szűkösen érzed magad a bőrében, valószínűleg neki is szűk. A legboldogabb embereknek nem szükségszerűen van mindenből a legjobb: csak mindenből a legjobbat hozzák ki, amivel életük során találkoznak.

• A boldogság csalóka azoknak, akik sírnak, azoknak, akik fájdalmat okoznak, azoknak, akik már megélték. Csak így lehet igazán megbecsülni az embereket, akik életünk részei voltak.

• A szerelem egy mosollyal kezdődik, egy csókkal nő, és egy teával végződik.

• A legjobb jövő az elfelejtett múlton alapszik. Nem élhetsz jól, ha előbb nem felejted el a múlt csődjeit és fájdalmait.

• Amikor megszülettél, sírtál, és mindenki körülötted mosolygott.

• Éld úgy az életed, hogy mikor meghalsz, te legyél az egyetlen, aki mosolyog, és mindenki körülötted sírjon.

Dr. Gyökössy Endre: Boldogságmondások az Isteni boldogságmondások margójára

- Boldogok, akik tudják, miért élnek, mert akkor azt is megtudják majd, hogyan éljenek.

- Boldogok, akik összhangban vannak önmagukkal, mert nem kell szüntelen azt tenniük, amit mindenki tesz.

- Boldogok, akik csodálkoznak ott is, ahol mások közömbösek, mert öröm lesz az életük.

- Boldogok, akik tudják, hogy másoknak is lehet igaza, mert békesség lesz körülöttük.

- Boldogok, akik nevetni tudnak önmagukon, mert nem lesz vége szórakozásuknak.

- Boldogok, akik meg tudják különböztetni a hegyet a vakondtúrástól, mert sok zavartól kímélik meg magukat.

- Boldogok, akik észreveszik egy diófában a bölcsőt, az asztalt és a koporsót, és mindháromban a diófát, mert nemcsak néznek, hanem látnak is.

- Boldogok, akik lenni is tudnak, nemcsak tenni, mert megcsendül a csendjük, és titkok tudóivá válnak. Leborulók és nem kiborulók többé.

- Boldogok, akik mentség keresése nélkül tudnak pihenni és aludni, mert mosolyogva ébrednek fel és örömmel indulnak útjukra.

- Boldogok, akik tudnak elhallgatni és meghallgatni, mert sok barátot kapnak ajándékba és nem lesznek magányosak.

- Boldogok, akik nem veszik túl komolyan önmagukat, mert környezetük megbecsüli őket.

- Boldogok, akik figyelnek mások hívására, anélkül, hogy nélkülözhetetlennek hinnék magukat, mert ők az öröm magvetői.

- Boldogok, akik komolyan tudják venni a kis dolgokat és békésen a nagy eseményeket, mert messzire jutnak az életben.

- Boldogok, akik megbecsülik a mosolyt és elfelejtik a fintort, mert útjuk napfényes lesz.

- Boldogok, akik jóindulattal értelmezik mások botlásait, akkor is, ha naivnak tartják őket, mert ez a szeretet ára.

- Boldogok, akik gondolkodnak, mielőtt cselekednének, és imádkoznak, mielőtt gondolkodnának, mert kevesebb csalódás éri őket.

- Boldogok, akik el tudnak hallgatni, ha szavukba vágnak, ha megbántják őket, és szelíden szólnak, mert Jézus nyomában járnak.

- Boldogok, akik mindebből meg is tudnak valósítani valamit, mert életesebb lesz az életük.