2012. február 18., szombat

Legyen időd ...

Legyen időd a munkára, amivel elért eredményeidet fizeted meg.
Legyen időd a gondolkodásra, amely erőd forrása.
Legyen időd a játékra, ez ifjúságod titka.
Legyen időd az olvasásra, ez a tudás alapja.
Legyen időd barátaidnak segíteni és örömet szerezni, ez a boldogság forrása.
Legyen időd szeretni, a szeretet az élet áldása.
Legyen időd álmodozni, az álom a csillagokig emel.
Legyen időd énekelni, az ének felszabadítja a szíveket.
Légy optimista, ez a hosszú élet titka.
Legyen időd a kikapcsolódásra, ez egy csodálatos érzés.
Legyen időd a családodra, amely a legnagyobb kincsed.
Legyen időd embertársaidra, ezáltal erősíted az összetartozás érzését.
Adj esélyt a megbocsátásnak, amely nyugalmat és békét ad lelkednek.
Legyen időd a köszönetadásra, így közelebb kerülsz embertársaidhoz

2012. február 14., kedd

Anthony De Mello: Az igaz barát

- A barátom nem jött vissza a rohamból, Sir. Kérek engedélyt kimenni, és megkeresni őt.
- Nem engedélyezem - mondta a tiszt - Nem akarom, hogy kockáztasd az életed egy olyan emberért, aki valószínűleg halott.
A katona ennek ellenére kiment, és egy óra múlva maga is halálosan megsebesülve, halott barátjának tetemét cipelve tért vissza. A tiszt dühöngött:
- Mondtam, hogy halott. Most aztán mindkettőt elvesztettem. Mondd, volt annak valami értelme, hogy kimenj, és becipelj egy holttestet?
- Ó, persze, hogy volt, Sir - válaszolta a haldokló - Amikor megtaláltam, még élt. És azt mondta nekem: "Jack, biztos voltam benne, hogy értem jössz."

2012. február 8., szerda

Ilyen vagyok

Az vagyok, akitől mindig az igazat kapod, nyersen, tömören, akkor is ha fáj... 
Az vagyok, aki dinamizmust, színt visz az életedbe és nehezen felejthető emlékeket őrzöl majd utánam... 
Az vagyok, akit elijesztesz, ha a négy fal közé csak magadnak akarsz... 
Az vagyok, akire nem tudsz haragudni, mert egy mosollyal leveszlek a lábadról... 
Az vagyok, aki szenvedéllyel ég, aki lángra lobbant és ragaszkodva őrzi azt... 
Az vagyok, aki hamar kiismer és ha nem mutatsz magadból valami újat, valami mást, valamit ami megint rabul ejt, akkor már indulok is tovább... 
Az vagyok, aki mindig figyel Rád, akivel bármit megoszthatsz, és aki addig nyughatatlan, míg nem segít rajtad, és újra mosolyogni nem lát... 
Az vagyok, akitől a legvégső esetben halkan fogod megkapni azt a szót, hogy bocsánat... 
Az vagyok, aki szüntelenül lefog nyűgözni, aki mindig meglep, aki minden régi titkos vágyadat teljesíteni fogja és cserébe legalább ennyit kér Tőled is... 
Az vagyok aki ha kudarcot vall, vagy rossz kedve van, semmivel sem tudod felvidítani, inkább felidegesíted majd azzal, hogy ezt megkísérled... 
Az vagyok, aki mélyen, tiszta szívvel, önzetlenül, önmagadért fog szeretni, de aki csak akkor fogja mondani Neked, amikor ezt valóban így érzi... 
Az vagyok, akit soha nem fogsz megérteni igazán, de akit pont emiatt fogsz csodálni és végtelenül szeretni... 
Ilyen vagyok, mert én tudom, hogy egy nap sem jön vissza az életből, hogy újraélhesd...

2012. február 4., szombat

Emberek és tárgyak

Míg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ és vonalakat karcolt az autó oldalára.
Haragjában, a férfi megfogta a gyermek kezét és többször ráütött, nem ismerve fel, hogy a franciakulccsal üti.
A kórházban a gyermek elveszítette az összes ujját a törés miatt. Mikor a gyermek megkérdezte az apját, szemében fájó tekintettel:
- Apa, mikor fognak visszanőni az ujjaim?
Az apa felismerve tettének súlyát, szólni sem tudott.
Visszament az autójához és többször belerúgott.
Saját cselekedetétől feldúlva leült az autó elé és a karcolásokat nézte.
A gyermek azt írta: "SZERETLEK APA!"
A tárgyak használatra vannak, az emberek szeretetre! A probléma a mai világban az, hogy az emberek vannak használva és a tárgyak szeretve!
Legyünk óvatosak és tartsuk emlékezetünkben ezt a gondolatot:
A tárgyak azért vannak, hogy használjuk, az emberek pedig hogy szeressük őket!