-Te mit keresel egy férfiban? - kérdezte a nőtől a vele szemben ülő Adonisz.
A Nő egy pillanatra meglepődött, majd így felelt: - Tényleg tudni akarod?
-Igen! - mondta a férfi.
- Normál esetben, egyedülálló nőként, azt kérhetném a férfitól, amit egyedül nem tudok létrehozni, megélni, megteremteni. Nézd, felelősségteljes felnőtt életet élek. Fizetem a számlákat, háztartást vezetek, bevásárolok, szervizbe hordom az autómat. Mindezt egy férfi segítsége nélkül.
- Így jogosan kérdezhetném: Mit hozhatsz Te az életembe?
A férfi ledermedt, az arcán látszott, hogy egyből a pénzre gondol.
A nő ráérezve erre, elébe ment:
- Nem, nem a pénzre gondoltam, annál sokkal többre. Vágyom a Férfira, aki életem minden területén a tökéletességre ösztönöz. Akitől megkaphatom az érzelmi biztonságot. Aki nem csak a testemet stimulálja, hanem az elmémet is. Arra az érzéki Férfira, aki megérti, min megyek keresztül Nőként, de elég erős ahhoz, hogy védelmezni tudjon. Akarom a Férfit, akit tisztelni tudok, mert a helyén van.
Nem a tökéleteset keresem és végképp nem azt, aki csak egy órára tud mellettem lenni, akivel felszínesen élünk egymás mellett. És, hogy miért nem? A válasz pofon egyszerű: Mert rövid az élet...
- Sokat kérsz!- mondta a férfi.
- Sokat érek! -válaszolta a nő.