Ha a boldogságot kutatod, belül keresd, emlékezeted roppant nagy csarnokában.
Itt tied az ég, a föld, a tenger, a csillagok. Itt találkozhatsz önmagaddal.
Csak egyetlen egy nem lehet a tied: a perc, amelyet elfeledtél.
Amire nem emlékszünk, már nem a miénk...
Az emberek bebarangolják a világot, megcsodálják a hegyek égre meredő csúcsait, a tenger egekig ívelő hullámait, a folyók félelmetes kanyargásait, az óceán végtelenét, és a csillagok semmibe tűnését. Csodálnak, miközben elfelejtenek emlékezni.
Boldogtalan, aki emlékeire ügyet sem vet, és boldog ezek szerint csak az lehet, aki emlékezni képes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése