Nem szenvedői, hanem alakítói vagyunk sorsunknak. Tehetünk, sőt kötelességünk is tenni a boldogulásunkért, nem valami csoda eredményezi a boldogságunkat, hanem a mindennapi életünkben tetteink, cselekedeteink összessége. Barátkozni, kommunikálni, - jelzéseket adni-venni, megérteni a másikat, szeretni, elfogadni, közösen gondolkodni, tenni, csinálni valamit, amitől remélhetőleg kicsivel jobb lesz a világ. Megérteni egymást örömben, szenvedésben, segíteni, ha csak egy szóval egy gondolattal is, nagyobb művészet, mint végig barangolni a világot, gazdagnak lenni és szórni a pénzt. Mert lelkeink kincse a legnagyobb ajándék és legszebb öröm, amit egymásnak adhatunk, s amiért nem tudjuk elégszer mondani: KÖSZÖNÖM. Talán a legszebb szó a magyar nyelvben. Jelentése több annál, mint megköszönni valamit, valakinek. Hálát, szeretetet nyújt mind annak, aki mondja és annak is, akinek címezték.... Köszönöm. Szeretem ezt a szót, olyan hatalma van, mint amikor az ember azt mondja ki, hogy szeretlek....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése